A mi iskolánk

A Kisgöncöl Waldorf Iskola 2006-ban történő alapításától mára már sok idő eltelt. Az alapító szülői impulzus hosszú évekig vezette és meghatározta az iskola formálódását és életre hívta azokat az erőket, és meghívta azokat a társakat, akik a megkezdett munkát folytatták. Így épült, fejlődött iskolánk évről-évre, míg elérte a nyolc osztályt és a stabilnak mondható gyermeklétszámot, Tanári Kollégiumot.

Rudolf Steiner gondolatai az intézményi életfolyamatokra is érvényesek. „Az egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord, nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hordó száron virágok és termés lesznek. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a virágzáshoz és
terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a növényben, amit az jelenleg tár szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényegével megismerkedett.”

Iskolánk elindítása, megalapozása, megerősítése rengeteg munkát igényelt a tanároktól, szülőktől, fenntartótól. Az iskola szervezeti élete fokozatosan differenciálódott, létrehozva az egyes területeken lévő személyek, csoportok felelősségi-, és kompetenciakörét. Időközben – a Szabad Waldorf Gimnázium létrejöttével -biztosított lett tanulóink Waldorf- irányú továbbtanulása is.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a mi iskolánk sajátossága a Waldorf-iskolák világában?
Kicsi iskolánknak bensőséges, családias a légköre, ami meghatározó a mindennapokban. Ismerjük egymást, kapcsolataink személyes módon átfűzik az iskolai életet és meghatározó barátságok színezik a közösségi életet. A Tanári Kollégium a folyamatos, közös munka során olyan közösséggé érlelődött, amely
elmélyült pedagógiai tudatossággal és felelősséggel áll helyt a nehezebb helyzetekben is. A járvány idején, mint egy kis sziget igyekszünk a nyugalmat megtartani a gyermekek számára. A szülői közösség támogató jelenléte meghatározó mindebben. Az összekötő kapocs a Waldorf-pedagógia mind mélyebb megismerése és megélése, a partnerként történő közös munkálkodás a gyermekek nevelését illetően.

Ez az iskola egy kis szellemi központ lehet a falu életében, ami szellemi- és a kulturális értékeket képvisel. A Kisgöncöl vonzása miatt egyre több család telepedik le itt és ez is adhat egy új irányt a közgondolkodásnak. A kölcsönös megbecsülést és tiszteletet kell erősítenünk, amit mind iskolai szinten, mind
faluszinten közösségben, közösségi összefogással valósíthatunk meg. Úton járunk, és ahogy minden élő, folyamatos változásban vagyunk, amiben meg kell
találnunk a jó válaszokat korunk kihívásaira. Ez saját belső erőfeszítést, önismeretet és reflexiót igényel, aminek tükrében felismerhetjük további céljainkat és feladatainkat. A mindennapok állandóan új- és újabb kihívások elé állítják iskolánkat. Csak egymással összefogva és összhangban lehet mindezeknek megfelelni, tiszteletben tartva a már kialakult, „élet hitelesítette” formákat. Rudolf Steiner szavaival: „A cselekvés iránti szeretetben élni és a
másik akaratát megértve őt élni hagyni, ez a szabad ember alapelve.” Minden folyamatnak az Életet kell szolgálnia, azt az Életet, ami legnagyszerűbben a gyermeki
szemekben csillan meg.

Az égi Kisgöncöl pedig, amit a hagyomány szerint a Szent Családnak adományozott Göncöl, hordozója az Égi Gyermeknek.

Kovács Gábor