[an error occurred while processing the directive]

Volt itt farsang, állt a bál!

De még hogy! Azon szülők táborát erősítettem, akik az iskolában tevékenykedtek a ünnep alatt, és így bepillantást nyerhettek a gyerekek vigadalmába. Igazán szerencsésnek éreztem magam, pedig reggel még nem igen fűlött a fogam a feladathoz. Az éjszakába nyúló készülődés, sütés, varrás után úgy tűnt jobban esne otthon pihenni, a gyerekeket meg jó helyen tudni. De amit vállaltam betartom, és a magam egyszerű konyhalány jelmezét magamra öltve megérkeztünk a suliba. 

IMG_6946

A bált megnyitó beszéd a Királynőtől teljesen elvarázsolt, és a mellette szaladgáló tündérek, apródok, lovagok, íjászok fejedelmi udvart biztosítottak számára.

Az állatok bemutatkozóján különösen jól mulattam. Az egymásba kapaszkodó versek és gyerekek, mesés erdei egységet tártak a szemünk elé. Ekkor már rég eszembe sem jutott a reggel áhított pihenés. Minden percet élveztem, és töltődtem a hely vidám légköréből. A büfében sorra fogytak a pompás eleségek, sorra töltöttük a teákat, limonádékat a megszomjazó gyerekeknek.

A mulatság végén lévő meseelőadás szereplőjeként örök hálám a kacagó gyereknek, akik elé megéri humort vinni, mert nem rejtik véka alá amit éreznek. Imádtuk a próbákat is – szinte hiányoznak -, de olyan parádésan szerintem egyszer sem sikerült végigcsinálunk, mint ott, a gyerekek tekintetében fürödve. A mulatság után mindenki élményekkel gazdagon tért haza a szünetre…. Kivéve a szülők. Na nem az élmények gazdagsága hibádzott, hanem rájuk este még várt, a számukra rendezett Farsangi Mulatság. Mikor megérkeztünk, a nagy sulisok még javában táncoltak, beszélgettek osztályaikban. Mi pedig szorgosan készítettük elő a magunk ünnepét. A díszes cirkuszi társaságból senki nem hiányzott. Kezdetét is vette a táncház Ágota vezényletével, hihetetlen sodrású élő zenére. A lépések gyakorta kifogtak felnőtt fegyelemhez szokott lábainkon, de nem adtuk fel, és nem restelltünk nevetni sem magunkon, sem máson, ha épp úgy alakult. A magyar virtus pedig hangulatot, és közösséget teremtett észrevétlenül. A fáradtságokat kipihenve szemet kápráztató  bűvész bemutatóra került sor, amin én annyit nevettem, amit már időtlen idők óta nem. Állítólag a tervezettnél hosszabbra nyúlt program minden percét imádtam. Ötletes, egyedi, játékos produkcióban volt részünk.

Az estét egy gondolkodósabb játék zárta. Remélem ilyeneket sokat játszunk majd. Erről írni nem is tudom mit lehetne, talán annyit, gyertek el legközelebb, legyen ilyen legközelebb, mert magunkhoz és egymáshoz közelebb kerülni hatalmas ajándék.

Együtt nevetett tanár, szülő, igazgató, és mindegy volt, hogy a hétköznapokban ki milyen szerepben sétál az iskola falai között, itt mindenki része volt egyetlen egésznek. A mi Töki Farsangi Cirkuszunknak. Ilyen emlékek után más lélekkel megyünk iskolába nyúzott hétköznapi reggeleken, és máshogy mosolygunk egymásra a folyosón, hisz fél mosolyunkból tudjuk, összetartozunk.

Rossel Ildikó

 

[an error occurred while processing the directive]