[an error occurred while processing the directive]

Olyan iskolát kerestünk…, Kitti írása

Olyan iskolát kerestünk, amelynek céljait családunk magáénak vallja és a cél eléréséhez használt eszközeit, módjait megérti és elfogadja. Olyan tanítót kerestünk gyerekünk számára, akit éveken át követni fog tudni. 

Gyerekünk gyökeret kell tudjon ereszteni, közösséget kell találjon, a korának, alkatának megfelelő szellemi kihívásra és mozgásra, művészeti élményekre, a kiszámíthatóságra, a napi és hosszabb távú ritmusra, a belső egysége megőrzésének lehetőségére van szüksége. Tudjuk, hogy felőrli a naponta megélt feszültség, a céltalanság és az értéktelenség megtapasztalása, a hosszúra nyúlt tanítási idő, a nem megfelelő étkezés, a természettel való kapcsolat hiánya, a hirtelen nagy mennyiségben zúduló benyomás és elvárás, a gyorsaságra való ösztönzés. Azt akartuk, hogy ne kelljen szakítania eddigi önmagával azért, mert iskolába jár; hogy kiegyensúlyozott, elégedett gyerek maradhasson; hogy az iskolában is elmélyedhessen munkájában, hogy legyen ideje ott is dolgokat megtapasztalni, azok lényegéhez eljutni; hogy szárnyalhasson a fantáziája, hogy ne érezze másnak, érthetetlennek és kevésbé értékesnek magát iskolai közösségében. Azt akartuk, hogy megtarthassa sok értékes tulajdonságát, a kitartást, a környezetére való odafigyelést, a természet tiszteletét, a másokért tenni akarás vágyát, a rituálékra való igényét, a zenéléshez való kedvet, a miértek és megoldásaik megtalálásának szeretetét. Azt akartuk, hogy alkatának megfelelően ébredhessen, hogy élvezze a tanulást, hogy szeressen iskolába járni. Szeretnénk, ha idővel erős, hittel és önbizalommal rendelkező, a közösségben szerepét megtaláló és elfogadó, szilárd alapokon álló, elégedett ember válna belőle.

Ezért örültünk annak, hogy a Kisgöncöl Waldorf Iskola diákjává lehetett.

 

[an error occurred while processing the directive]